vízgazdálkodás, vízvédelem

Oldal típusa: tevékenység

Ezen az oldalon a címben jelzett tevékenységhez tartozó intézkedések listája található. Az egyes intézkedések hivatkozásként jelennek meg, amelyet megnyitva megtekinthető az adott intézkedés részletes adatlapja.

Intézkedések listája
A távlati ivóvízbázisok mérő- és megfigyelő rendszere mellett a területi vízügyi igazgatóság fenntartja a kezelésébe tartozó felszín alatti területi vízminőségi monitoring hálózat vízilétesítményeit is
A települési vízkárelhárítási tervek jóváhagyása; közreműködés a védekezési felkészülésben és a védőművek felülvizsgálatában, a polgármester részére nyújtott segítség keretében műszaki szakirányítás; a védelmi szakaszokhoz kapcsolódó magaspartokon és a folyók nyílt árterében lévő, árvízvédekezést folytató települések esetében védvonalakat kijelölése; az ideiglenes védművek kiépítési szintjeinek meghatározása
A természetes állóvizek, holtágak, patakok vagy patakszakaszok szabályozása, fenntartása, partvédelme és üzemeltetése, a vizek kártételeinek megelőzése, mérséklése a közérdek mértékéig az állami tulajdonban lévő, valamint az állami üzemeltetésbe és fenntartásba kerülő vizek és vízilétesítmények üzemeltetése és fenntartása során
A területi kárelhárítási tervekben rögzített kárelhárítási anyagok és eszközök készenlétben tartásáról gondoskodik
A területi vízügyi igazgatóság is adatot szolgáltat a FAVI (felszín alatti víz és a földtani közeg környezetvédelmi nyilvántartási rendszere) részére
A területi vízügyi igazgatóság vagyongazdálkodási feladatai körében fenntartja, üzemelteti és fejleszti az egyes állami tulajdonú vagyontárgyakat (medrek, vízilétesítmények, erdők), így különösen a vízrajzi törzshálózatot, illetve az állami alapfeladatokat ellátó vízrajzi üzemi hálózatot, a távlati ivóvízbázisok mérő- és megfigyelő rendszerét, az üzemeltetési monitorozó rendszereket, az ár- és belvízvédelmi létesítményeket, a vízelvezető műveket, az öntözési célú vízilétesítményeket, a vízépítési műtárgyakat, a vízlépcsőket, a folyók duzzasztott tereit, a vízelosztó- és többes rendeltetésű rendszereket, továbbá a vízkészlet-gazdálkodási feladatokat ellátó vízátvezető, vízpótló műveket
A Tisza-völgy árvízi biztonságának növelését, valamint az érintett térség terület- és vidékfejlesztését szolgáló program (a Vásárhelyi-terv továbbfejlesztése) közérdekűségéről és megvalósításáról szóló törvény alapján megvalósuló vízilétesítmények és vízimunkák vízjogi engedélyezése
A több vízügyi igazgatóság működési területét érintő vízfolyás vagy állóvíz esetén a tervdokumentáció elkészítését az OVF koordinálja
A töltésszakadás ideiglenes elzárása, az ideiglenes mederelzárás, a munkahelyi térvilágítás, a védekezési anyagok vízi szállítása, az ideiglenes szivattyúállás telepítése, a vízminőségi kárelhárítás, a búvármunka (védelmi osztagok útján)
A Törzs működési ideje alatt a Törzs műszaki ügyelete napi jelentést készít a vízügyi igazgatási szervek irányításáért felelős miniszter részére
A védekezés ideje alatt a védekező szervezeteknél a szervezet központjában és a szakaszvédelmi központokban védekezési ügyeletet kell tartani
A védekezés irányító- és őrszemélyzetét megkülönböztető jellel (karszalag, jelvény, kitűző), a járműveket „ÁRVÍZVÉDELEM” és/vagy „BELVÍZVÉDELEM” feliratú táblával (felirattal) kell ellátni
A védekezés műszaki feladatainak a vízitársulat üzemeltetésében lévő védőműveken való helyi irányítására kijelölt személy jóváhagyása
A védekezés műszaki feladatainak helyi irányítása a meghatározott védműveken a rendkívüli védekezési készültség tartama alatt, ha veszélyhelyzet kihirdetésére nem kerül sor
A védekezés műszaki feladatainak helyi irányításának - a jogszabályban meghatározott védműveken való - ellátása
A védekezés műszaki feladatainak helyi irányítására kijelölt védelemvezető személyének jóváhagyása
A védekezés műszaki feladatainak helyi irányítója a védekezés végrehajtására alkalmas védekezési szervezetet hoz létre (amelyet a magasabb védekezési fokozatban is alkalmazni kell), valamint a vizek kártételei leküzdése érdekében kezdeményezheti a polgári védelmi szervezetek mozgósítását
A védekezés területi tervezése, szervezése, szakmai irányítása a vízkárelhárítással összefüggő feladatok tekintetében
A védekezési készlet legalább 80%-ának a védelmi szakaszokra való elosztása, és azokat a védelmi szakasz raktáraiban, a fennmaradó részt központi raktárban tárolása
A védekezési szervezetek személyi beosztásaiban bekövetkezett változások folyamatos átvezetése
A védekezési terveket a védekezésre kötelezettnek minden év december 10-ig felül kell vizsgálnia és a változásokat a terveken át kell vezetnie
A védekezésre felkészülés keretében árvízvédekezési, jeges árvíz elleni védekezési, lokalizációs, belvízvédekezési, szomszédos államokkal kötött egyezmények alapján készített védekezési, együttműködési szabályzat és terv készítése
A védekezésre kötelezett szerv vezetőjének a védelmi helyzetről a felülvizsgálati jegyzőkönyvek alapján értékelő jelentést kell készítenie, és azt az intézkedési tervvel együtt december 10-ig jóváhagyásra meg kell küldenie a felülvizsgálatra jogosult szervnek
A védekező szervezet a védekezés ideje alatt védekezési ügyeletet tart, valamint a védekezés szempontjából minden jelentős esemény, valamint a védekezéssel kapcsolatban adott vagy kapott utasítás és jelentés védekezési naplóban történő rögzítése
A védekező szervezetek a védekezés műszaki feladatait elsősorban saját erővel (munkaerő, anyag, felszerelés, gép és eszköz) kötelesek ellátni